Az alábbi fordítás a BCY honlapján található „gyakran feltett kérdések” fordítása.

1. Mi a különbség az idegnyúlás (creep) és a rugalmasság (strech) között?
A nyúlás lehet irreverzibilis, azaz visszafordíthatatlan, ami a rugalmas nyúlástól (reverzibilis, azaz
visszafordítható) jelentısen eltér. Ez utóbbi az ideganyagok természetes (és kis mértékő) rugalmasságából származik. A „creep” azaz a végleges nyúlás az igazi probléma. Ettıl fognak a gyári beállítások megváltozni, a csigaszinkron elállítódni, a peep rotálódni. A húzás és a húzóerı is megváltozhat.

2. Van olyan ideganyag, ami egyáltalán nem nyúlik?
Igen van. A 450 Plus és a 452X, amelyek Dyneema és Vectran keverékek. A Vectran egyáltalán nem nyúlik azon az erın, amelyen a mai íjak mőködnek, ezért a 450 Plus és a 452X 100%-osan stabilak!

3. Ha 450-es termékek nem nyúlnak, miért használnak egyesek más anyagot?
Bármely íjász, aki maximális sebességet akar az íjából kihozni megtapasztalhatja, hogy a Vectránnal kevert termékek kicsit lassabbak, mint 100% Dyneema vagy Spectra anyagokból készültek.

4. Mi az a leggyorsabb ideganyag, amelyik nem nyúlik?
A legtöbb íjon azt gondoljuk a 20-26, 452X szálból készült idegek és kábelek (vagy 12-14 szálas 450 Plus-ból készült idegek és kábelek) a leggyorsabb, nem nyúló termékek. Ez 55-75#-os csigásíjakra vonatkozik. Kevesebb szálból is készíthetünk ideget/kábelt gyengébb íjak esetén. A formula 8125 és a Dyna FLIGHT 97 a legújabb és legerısebb Dyneema anyagból készülnek. A legtöbb esetben kicsi vagy zéró nyúlás tapasztalható ezeknél az anyagoknál, közülük a 8125 a leggyorsabb.

5. Igaz az, hogy minél kevesebb szálból készül az ideg, annál gyorsabb?
Igen, a legtöbb íjon ez igaz. De természetesen csak a manapság alkalmazott extrémen erıs anyagok használata estén szabad kevesebb szálból kötni az ideget, és csak akkor biztonságos. Természetesen az is fontos, hogy a középbandázs olyan, legyen, hogy a nock jól illeszkedjen (ne lötyögjön) ha már kisebb az idegvastagság. Figyeljünk arra, hogy a lecsökkentett szálszám (ha nem sokkal a gyár által az íjra ajánlott szálszám alá megyünk) az ideg vibrációját növeli közetlenül a lövés után, mert az idegtömeg csökkenésével az absorbealt „elasticus energia” is lecsökken (kevésbé csillapít a kisebb idegtömeg). Azt is fontos látni, hogy a HPME termékek, mint pl. a Dyneema vagy a Spectra hajlamosak jobban nyúlni, ha kevesebb a szálszám az idegben, és ez a probléma a húzóerı növelésével csak fokozódik.

6. Vannak olyan ideganyagok, amelyek jobbak egyes íjakon, mint másokon?
Az íjgyártók az ideganyagokat igen sok szempont alapján választják ki, de a legfontosabb a biztonság és a teljesítmény. A teljesítmény alatt sebességet, kis vagy zéró nyúlást, alacsony vibrációt és tartósságot értenek. Néhányuknál az egyes jellemzık prioritása eltér, de a biztonság indegyiküknél igen fontos.

7. Használhatok a gyári idegtıl eltérıt az íjamon?
Normálisan igen, hacsak a gyártó kifejezetten nem tilt valamit. Ellenırizzük, hogy már gyártó termékének használata nem vonja-e maga után a garancia elvesztését. Gyızıdjünk meg arról, hogy a megfelelı szálszámot használjuk!

8. Szükséges speciális waxot használni bizonyos ideganyagokhoz?
Nemigazán. Négy fı oka van a wax használatának. a. Az egyes rostok kenése, hogy a rost-rost közötti dörzsölıdést megakadályozzuk.
b. Hogy a rostköteget egybe tartsuk
c. Hogy megnyújtsuk az ideg életét
d. Hogy megelızzük a vizesedést
A gyártók bıségesen waxolják az ideganyagokat szintetikus, folyékony kenıanyagokat használva, amely nemcsak az ideg külsejére, hanem az egyes rostok közé is bejut. Általában a wax legyen jó minıségő, „ragadós”. Ebben a stádiumban szokatlan az igen csúszós, silicon tartalmú wax. Különösen a Flemish idegeknél lenne nehéz a szálakból az ideget megkötni. Az ideg legyártása után azoban ajánlott „fenntartó waxot” beszerezni és használni. Ennek már lehet némi silicon tartalma is hiszen a wax-silicon keverék jobban penetrál az ideganygba és a belsı szálakat is keni megakadályozva a szálak közötti dörzsölıdésbıl származó károsodást. A waxot felvihetjük kézzel, ruhával, vagy bırrel is. Tegyük meg minél többször, és dolgozzuk bele jól az ideganyagba.

9. Jó az, ha a bandázst is waxoljuk az idegen?
Igen, fıleg, ha silicon waxot használunk, mert a silicon bejut a bandázsanyag alá is megkenve a bandázs alatti idegrészeket, amelyek egyébként is jelentısen összenyomott állapotban vannak, és a kenésük egyébként sem könnyő. Ez az ideg életét meghosszabbítja.

10. Hány csavarást tehetünk bele egy idegbe?
Három oka van az ideg becsavarásának.
a. hogy együtt tartsuk a szálakat
b. hogy rövidítsük az ideget/kábelt annak megnyúlása után (húzáshossz állítás)
c. hogy a peep-et beállítsuk
Egy standard csigás íj esetén 10-20 csavarás a standard range. Ha olyan anyagot használsz, amelyik nem nyúlik, nincs szükség további csavarásra. Nyílván valóan egy egycamos íjnál több csavarásra is szükség lehet. Az ajánlott range itt 20-40.

11. A csavarás csökkenti a nyúlási hajlamot?
Nem igazán. Végsı soron a polyethylene rostok, mint pl. a Spectra és Dyneema magas hımérsékleten és nagy húzási feszültség alatt megnyúlnak. A csavarás felveszi (megszünteti) azt a megnyúlást, ami már kialakult, nem nem akadályozza meg annak továbbmenetelét.

12. Van-e különbség a színes és a fekete-fehér ideganyagok tartóssága között?
Nincs.

13. Van-e elınye a fonott idegnek a standard sodrotthoz/csavarthoz képest?
Sok évvel ezelıtt gyártottunk fonott ideganyagokat és nagyon sokat láttunk is. Általában a fonott anyagok drágák és a fonás nem javítja az ideg nyúlási jellegzetességeit és csökkenti a sebességet.

14. Mennyi az idegek élethossza?
Ez sok faktortól függ, de fıleg a leadott lövések számától, illetve az íj állapotától függ. Ha egy íjász nagy fonterejő íjjal lı és „caliper elsütıt” használ az ideget sőrőn ellenırizni kell. (A string loop megnöveli az ideg életét). Kisebb fonterejő íj, kézzel oldás, általában csökkenti az ideg elhasználódását, ezért az ideg tartósabb lesz. De megintcsak: az íjász felelıssége az ideg rendszeres ellenırzése és waxolása. Nincsenek szabályok. Tudjuk, hogy a ma használatos jó minıségő, szintetikus ideganyagok használatával sokezer lövés érhetı el. Ha egy ideg 1-2 incset már megnyúlt, akkor azt le kell cserélni. Az olyan sokat mondó jelekre, mint a bolyhosodás, a „magas szálak” és a túlzott peep rotáció is oda kell figyelni, hiszen ez utóbbi kettı egyaránt a bandázs alatti
szálszakadásra utal. Az idegszakadásnak sok oka lehet. Az egyik leggyakoribb a camok illetve kerekek sorjás, durva felszíne (gyártási hiba, a megoldás csak a szétszedés és dörzspapírral, polirozással a durva felszínek eltüntetése lehet).

15. Ha csökkentem a szálszámot az idegben, hogy nagyobb sebességet érjek el, számolnom kell-e azzal, hogy az ideg ereje lecsökkent annyira, hogy az már veszélyes?
Bármely modern ideganyag használata esetén az elviselhetı erı (a szakítószilárdság) jelentısen túlméretezett. Nézzünk egy példát: 8125-ös anyag esetén a leggyakrabban használt szálszám 18. Egyetlen szál szakítószilárdsága 100 font, azaz a 18 szálból álló idegé 1800 font. Ha egy íjat ideggel szerelünk fel, akkor pl. a hurkoknál (ahol az ideget felakasztjuk a helyére –szemekre, reflexkarok végére) szétválasztjuk a szálakat. A statikus terhelési tesztek azt mutatják, hogy ezeken a pontokon az ideg teherbírása mintegy 40%-al csökken, de még így is 1000 font feletti, ami jelentıs túlbiztosítás. Kiszámoltuk, hogy egy erıs íjnál, mondjuk 75-80 font körülinél, húzás közben kb. 200 font maximális feszülés generálódhat, ami így is ötöde a maximális teherbírásnak. A biztonsági faktor tehát 5:1-hez! A szálszám csökkentését arányítva a fonterıhöz ez az 5:1 biztonsági arány tartható, akár emelhetı is. Újabb, kisebb átmérıjő anyagok esetén, mint pl. a 452-es, egyetlen elemi szál szakító szilárdsága 100 font alatt van ugyan, de a szálszám sokkal nagyobb, így az 5:1 biztonsági arány símán tartható. Alapvetıen a gyártók által ajánlott szálszámot használva megszorozva az elemi szál szakító szilárdságával jóval a megfelelı erısség feletti ideget kapunk, tehát ha elhatározod, hogy csökkented a szálszámot a sebesség növelése érdekében, még mindig biztonságos ideget kaphatsz, amely jóval az íjjal generálható maximum erı feletti szakítószilárdságot nyújt.
A szálszakadások –ritkán, ha elıfordulnak- ideghibát okoznak. A szálszakadások legvalószínőbb okai:
a. a camok/csigakerekek állapota (a kábelvezetı csatornák sorjás kiképzése)
b. az ideg túlcsvarása
c. extrémen szoros bandázs (a bandázsfonal elvágja az elemi szálat)
d. oldás típusa
e. waxolás, az ideg gondozásának hiánya
f. a szálak feldörzsölıdése

16. Hogyan csinálhatok Zebra ideget?
Sehogy. Ez egy a Mathews által védett termék speciálisan megalkotott anyagból. Csak standard kétszínő ideget csinálhatsz.

17. Mi a legjobb középbandázs anyag?
Ez tényleg személyes választás kérdése. Néhányan még mindíg a tradícionális monofilamentet tartják a legjobbnak, mert ennek konzisztens az átmérıje, és a nock keményen pattan le róla a lövéskor. Mindemellett a monofilamentek tartóssága korlátozott, az ideg gyakori újrabandázsolást igényel. A fonott Spectra extrémen tartós, de nehéz a helyén tartani. Az új Halo bandázsunk, ha szorosra csinálták jól megmarad. A No. 62 fonott bandázsanyagunk, amely Spectra és polyester keveréke, jól tart és tartós is. A legtöbb íjász igényeit kielégíti. Három szálátmérıben kapható: .018, .021, .025. A 62 XS, amely hasonló a rendes 62-höz, csak nagyobb mennyiségő Spectrát tartalmaz, még tartósabb. Sok kézzel oldó íjász az általunk forgalmazott Halo, 100% fonott Spectra anyagot preferálja.

18. Mi a legjobb végbandázs anyag?
Tradícionális íjakon a No. 400-as nylon jó vétel, de ha valami tartósabb kell, akkor az az új Halo, amelyik igen népszerő. A modern csigás íjak végbandázsaira a sodrott Spectra anyag általában a legjobb. Ez a No 2 név alatt fut. Javasolt a No. 2D is. Ez a legkisebb átmérıjő végbandázs anyag, kiváló a camokhoz/csigákhoz/kerekekhez, hiszen a kis átmérı miatt nem fut rá a felbandázsolt ideg az idegvezetı vájatok oldalfalára vagy azokon túl, ami a bandázs sérülését okozhatja. A fekete No. 2D anyagunkon adhezív bevonat is van, ami bandázsmenetekösszetartását segíti. A No. 62 fonott és a No. 62XS anyagokat szintén használják végbandázsnak, általában .018- as méretben. Kevésbé csúszik és kevésbé hajlamos a szétválásra, de az íjásznak meg kell gyızıdnie a tartósságáról is.

19. Milyen szoros legyen a bandázs?
Elég szoros, hogy tartson, a helyén maradjon, és ne váljon szét. Ez nem túl specificus, tudom, de ha túl szoros a bandázs, az gondokat okozhat. Közepén összetörik az ideganyag, amely azon a ponton okoz problémát, ahol hajlik az ideg, és végül ha a bandázs túl szoros, megrepedhet, felnyílhat ott ahol az ideg a camra hajlik. Fıként igaz ez „radikális camok esetén”. Probálkozz ezért olyan bandázsanyaggal, amelyik adhezív bevonattal rendelkezik pl. fekete No. 2D.

20. Mi a különbség a Spectra és Dyneema között?
Nem túl sok. Mindkettı HMPE (high modulus polyethylene) anyag. Ezt a gyártmányt eredetileg a DSM fejlesztette ki Európában, a licencet az Allied Chemicals birtokolja az USA-ban. A BCY 1995-ben vezette be azíjász piacra a Dyneema-t a DynaFLIGHT ideganyaggal, amelyet az SK65 Dyneema anyagból készített. 1997-ben a DSM elkezdte gyártani az SK75-öt, egy erısebb Dyneema anyagot, amely kevésbé nyúlott. A BCY ugyanebben az évben DynaFLIGHT 97 néven hozta ezt forgalomba. Néhány kisebb különbség azért van a két anyag között, amely nem hat ki íjászatban való felhasználhatóságukra, teljesítményükre. A különbségek az elemi szálak számában és azok felépítésében van. Az SK65 azonos a Spectra 1000-el, az SK75 pedig a Spectra 2000- el. A Spectra 2000 nem kapható olyan erısségő formában, hogy alkalmas legyen ideganyagnak. A Spectra és Dyneema anyagok elınye a korábban használt ideganyagokkal szemben az extrém erısség és tartósság. Az erısség együtt járt a minimális nyúlással. A technikai adatok részletesebben megtalálhatók a neten.

21. Bolyhosodik vagy kopik a 452-es anyag?
Minden ideganyag bolyhosodik vagy kopik, ha nem megfelıen tartják karban. A kérdés tehát az: bolyhosodik-e vagy kopik-e jobban a 452-es anyag, mint a többi?
A korai 452 ideganyagok olyan szálakat tartalmaztak, amelyeket siliconnal kentek. Kiderült, hogy a silicon nem keveredett megfelelıen az akkor alkalmazott wax-al, ami azzal járt, hogy a 452 ideganyag kiszáradt, bolyhosodott. Most már nem használunk a gyárban silicont a kenéshez. Ez azt jelenti, hogy az ideg a gyártás során kellı kenést kap, nem szárad ki, nem bolyhosodik. A 452-t most már 452 X-nek hívják. Azt is fontos megemlíteni, hogy a Vectran aránya a 452X-ben 33%. Minél kevesebb a Vectran aránya, annál tartósabb, gyorsabb, biztonságosabb az ideg.

22. Az idegek ugyanazt a teljesítményt nyújtják eltérı íjakon?
Nem. Általában elfogadott, hogy a kis átmérıjő, 100% Spectra vagy Dyneema anyagból készült idegek, mint pl. a 8125 gyorsabbak, de természetesen a stabilitás is fontos. A csigák idegvezetı barázda szélessége és az íjak eltérı dizájnja teszi a különbséget. Néhány íjon széles, „barátságos” a vezetı barázda. A sebességtesztek azt igazolják, hogy a kevert anyagok, mint pl. a 450 Plus nem sokkal lassabbak, mint a 8125-ös ezeken az íjakon. Néhány íjon, fıleg a szők vezetıbarázdával rendelkezıkön, a nagyobb Vectran tartalmú ideganyagok esetén problémák léphetnek fel, akár hirtelen idegszakadás is. Tehát bármely ideganyagokkal kapcsolatos vélemény mindig az adott íj relációjában értelmezhetı csak.

23. Mi a különbség a Dynaflight és a 8125-ös anyagok erıssége között?
Elızıleg Dynaflightbıl készítettem idegeimet és kábeleimet. Az ideget 16 szálból, a kábelt 14-bıl csináltam. Most 8125-öt használok. Az ideget 18 szálból készítem. Kérdésem az, hogy a kábelnél elég lesz-e a 14 szál, hiszen ez az anyag vékonyabb? Melyik a gyorsabb és tartósabb végbandázs anyag: a No. 2D .016, vagy a No. 2S .018? Mind a Dynaflight 97, mind a 8125-ös anyag egyaránt a legjobb minıségő Dynaflight fonálból készül. A 97-es nagyobb átmérıjő, és kb. 23%-al erısebb, mint a 8125-ös, tehát a 18 szálból készült 8125-ös ugyanazt az erısséget adja, mint a 16 szálból készült 97-es. Mindkét anyag kiváló tartósságú. 18 vagy 20 szálból készült kábelt javasolunk a 8125-ös anyagból. A 8125-ös a gyorsabb ideganyag. Ha kevesebb szálat használsz, akkor
nagyobb az esélye az idegnyúlásnak, fıleg nagyobb fonterejő íjakon és magasabb hımérsékleten. A végbandázs anyagokkal kapcsolatban a 2D és 2S anyagok egyaránt erısek és tartósak. A 2D népszerő a kisebb átmérı miatt,és szorosabban fog.

24. Régen az ideganyagokat Dacronból, majd Fastflightból készítették. Ma Dyneema-t, Spectrat illetve illetve HMPE-t látunk a piacon. Mik ezek az anyagok és melyik a legjobb?
A HMPE „High Modulus Polyethilene”-t jelent. A Dyneema és a Spectra egyaránt HMPE anyag. A BCY legtöbbször Dyneema-t használ az idegekhez, Spectrat a bandázsanyagokhoz. A Spectra és a Dyneema egyaránt nagyon nagyon erıs anyag. A szakadások mindkettınél nagyon ritkák, de kevesebb nyúlás tapasztalható az SK75 Dyneema-val, mert az erısebb. A szakadásokat durva felszínek az íjvégeken, az ideg abrasioja okozza, nem pedig a rostok ereje (erıtlensége), természetesen csak akkor ha kellı szálszámot használunk. Hogy melyik a legjobb....? A véleményünk szerint a Dyneema SK75, amelyik a legerısebb HPME fonal, és hozzáférhetı azokban a méretekben, melyek alkalmasak ideganyagoknak. A BCY 100% SK75 Dyneema vagy SK75 Dyneema és Vectran keverékébıl gyárt idegeket.

25. Melyik a legjobb ideganyag egy modern reflexíjhoz?
Elıször azt kell tisztázni, tényleg a modern ideganyagok használatára tervezték-e a kérdéses reflexíjat. Ha bármi kétség áll fenn, akor a Dacron a legjobb anyag, hogy elkerüljük a kartörést. Hogy melyik a legjobb ideg az nem könnyő kérdés. Ismerünk top reflexíjászt, aki 8125-ös anyagot, vagy 452X-et használ, vagy Dynaflight 97-el lı. (Top reflexíjászok, mint pl. Vic Wunderle, Butch Johnson, Ed Eliason, Simon Fairweather.) Nincs tehát biztos javaslat, de Dyneema irányú preferenciát látunk, mert erıs és tartós anyag. Kisebb szálszámot javaslunk gyengébb íjakhoz, amely gyorsabbá teszi azt fıleg, ha rövidebb a húzáshossz.