Dilemmák csigás íjászathoz

Csigás íjaknál az oldás végrehajtásához különböző mechanikus oldószerkezeteket használunk. Precízségük, érzékenységük sokat segít abban, hogy minden lövést megközelítőleg amennyire csak lehet, azonos módon hajtsunk végre. Végül is a nagy titok nyitja itt keresendő az egész íjászsportban.Hogyan válasszuk ki a megfelelő elsütő szerkezetet? Hát ez bizony nem könnyű feladat.Valójában minden típussal lőni kellene néhány hónapot, hogy eldönthessük melyik a mi stílusunknak legmegfelelőbb...sajnos ez azonban nem tartozik az olcsó "mulatságok" közé.
A csigás íjak ellentétben a reflex íjakkal ún. központlövők, ami annyit jelent, hogy nem alkalmazunk rugós oldaltámaszt. A "center shot" beállítása nagyon fontos. Ha jól dolgoztunk, akkor az irányzékon nem kell vízszintes korrekciót végrehajtanunk, akár 30m-re lövünk, akár 90-re.Ehhez speciális kifutó szükséges, mert a vassző az oldáskor lefelé mozdul el. Ezt a kifutó rugójának állításával szabályozhatjuk.
A csigás íjászat másik jellegzetessége, hogy nagyon kevés kivételtől eltekintve, az irányzékon ún. scope-ot haszlálunk, ami nem más, mint egy kis nagyítású lencsével ellátott kereső, aminek a közepén valamilyen jel: szálkereszt, célzópont, vagy üres karika található.Ajánlatos minél kisebb nagyításó lencsét használni (0.50.- 0.75),mert az erős nagyítás felnagyítja a kéz rezgéseit is, és széteső célképet eredményez, ami nemkívánatos oldási hibákhoz, "targat panic"-hoz vezethet.

Pár dologgal nem árt tisztában lennünk. Vannak ún. nagy és kis felajzási távolságú íjak. Ez alatt az íj markolata és az ideg közt mérhető távolságot értjük.Az átlagos íjon ez 17cm körül van, míg 12 -16cm között kicsi, 19 -22cm körül az íj nagy felajzási távolságú kategóriába sorolható.A kis felajzási távolsággal rendelkező íjak gyorsabbak viszont ennek ára az, hogy sokkal kevésbé tolerálják az íjász oldási és egyéb hibáit. A nagyobb ajzási távolság hátránya a viszonylag lassúbb sebesség, viszont vitathatatlan előny pályaíjászat esetében a nagyobb pontosság, ami részben annak köszönhető, hogy ezek az íjak sokkal inkább elnézőek az íjász technikai hiányosságai és hibái tekintetében. Az utóbbi időkben váltak egyre népszerűbbé a rövidebb reflexű íjak. Mivel egy viszonylag nagy teljesítményű íj (pályán 60#-ig , vadászatban akár 70# felett is) tárolt energiájának leadása folyamán jelentős rázkódás -sokk- keletkezik, ezt igyekeztek a gyártók rövidebb karok alkalmazásával csökkenteni. Felmerül még a tömör és az ún. hasított reflexek használata. Egyesek szerint a tömör reflexek strapabíróbbak, és pontosabbak, viszont a hasított reflexek könnyebbek, gyorsabbak és kevésbé rázkódnak. Valójában mindkét típus meglehetősen hasonló paraméterekkel bír, a döntés mellettük szinte csak ízlés, vagy éppen divat dolga.Az utóbbi években vált egyre népszerűbbé az elsütő szerkezettel lövő íjászok között az ún. string-loop, ami nem más,mint a fémgöböt helyettesítő speciális, vagy éppen elsütő zsinórból az idegre kötött fül. A dolog az amerikai PSE cég szabadalma, és esküsznek rá, ha valaki egyszer kipróbálja, soha nem fog visszazérni a hagyományos göb használatához.Magam több, éve használom, és mondhatom, nekem nagyon bevált.

(Tiszay József írása)